2009. augusztus 23., vasárnap

Good evening Sir! Is everything fine?

Valószínűleg sokszor fogja a fenti mondat elhagyni a számat a következő pár hétben. De kezdjük egy kicsit korábban.

A meló amiről korábban írtam úgy néz ki megrekedt. A fejvadász azt mondta, hogy a jelentkezésemet továbbküldte a cégnek, és most várni kell az interjú időpontra, csak kicsit lassan mennek a dolgok mert mindenki szabin van. Ígért nekem egy visszahívást szerdára, hogy még egyeztet, de az interjú pénteken vagy hétfőn valószínűleg meglesz. Hát mivel szerdán nem hívott és más gombnyomogatós hirdetésről sem jött visszajelzés, gondoltam szétnézek más területen. Teljesen véletlenül futottam bele egy hirdetésbe, ahol concierge-t kerestek, és nem volt elvárás a munkatapasztalat, így jelentkeztem, hátha, meg egyébként is customer support vagy customer service tök mindegy, nem? :)

A meglepetés délután ért, mikor közölték, hogy akkor pénteken interjúra kell mennem. A délelőttöm teljesen para volt. Mi a fenét válaszoljon egy szoftvermérnök ha felteszik neki a kérdést, miért akar concierge lenni? Ezen és a szokásos interjúkérdéseken járt az agyam egész délelőtt (három jó tulajdonság-három rossz tulajdonság stb.) Eljött az interjú, és nem is volt vészes, szokásos kérdések. A csúcspont az volt, mikor megkérdezte mit gondolok mi a legnagyobb hiányosságom. Hát mit válaszolhatnék erre, persze, hogy az, hogy még sosem dolgoztam concierge-ként. Erre felajánlotta az állást :D Szóval hétfőn reggel kezdek egy négy csillagos szállodában: "Good morning Sir! Is everything fine?"

2009. augusztus 17., hétfő

Nem munka

Na gondolom érdekel titeket más is, nem csak az, hogy mi van már a munkával.

Szóval a lakást amibe beköltöztünk Hugi intézte el, ezt a lakást is az ő landlady-je adja ki. Na vele nagyon nagy szerencsénk van. Ő és a férje is nagyon lelkiismeretesek, ami már a beköltözésnél megmutatkozott. Amikor megérkeztünk a konnektorokban volt áram, de a lámpák nem akartak világítani (kivéve a fürdőszobában, de erről később). Telefon a landlady-nek, és a férje itt volt pár órán belül. (Azt mondták a srácok, hogy ritka az ilyen tulaj, a legtöbbnek az a válasza, hogy megnézi, ha jön a lakbérért.) De az öreg sem tudott rájönni, hogy mi lehet a gond az árammal, ezért igért egy szerelőt és elment. De hamarosan vissza is jött egy állólámpával, hogy azért lássunk valamit a sötétben. (Egyébként a probléma nagyon hamar megoldódott mikor kijött a szerelő, egy kapcsoló volt lekapcsolva az egyik konnektor mellett, az kapcsolta le az összes lámpát :) )

Mondjuk az árammal volt még egy érdekes eset. A lakás úgy van kialakítva, hogy egy sorház van három külön bejáratú lakásra szeparálva. Mindegyik lakáshoz külön villany és gázóra tartozik. Namost ezt sikerült nagyon furcsán megvalósítaniuk. Egyik reggel a fürdőszobában ment el a villany. Ekkor derült arra fény, hogy bizony a mi fürdőszobánk a szomszéd lakó elektromos hálózatára van rákötve. Cserébe az ő előszobája tőlünk kapja az áramot. Ez így viccesen hangzik, de kevésbé lesz az, ha mondjuk a szomszéd elfelejti feltölteni a villanyóráját. Azoknak akik meglepődtek ezen a mondaton egy kis magyarázat. Az angolok szeretnek feltöltős renszerrel csinálni mindent, szóval a gáz és a villanyórához van egy-egy kártyánk, amit szinte bármelyik boltban fel lehet tölteni. Ha fel van töltve, csak bedugjuk az órába, és már megy is át a kredit. Gondoltak az olyanokra is akik szeretik elfelejeteni feltölteni. Ha bedugod a kártyát akkor egy bizonyos összegig negatívba is mehetsz és ezt a következő feltöltésből vonja le. Szóval jó a rendszer, mi látjuk mennyi megy el, a tulaj meg biztos lehet benne, hogy nem hagyunk sokezer fontos számlát.

Na ennyit mostanra, mert megéheztem, majd jelentkezek még :)

2009. augusztus 16., vasárnap

Intermezzo

Hiya! :)
Köszönjük a reg-eket! Igazán jól esik látni, hogy vagytok egypáran!
Ez most csak egy gyors youtube post a partygirl-jeimnek, amit az egyik rádióban hallottam tegnap és hát egyből ők jutottak eszembe! Nagyon hiányoztok csajok!!!!! Love you all! (Sértődés ne essék a többiek részéről pls! :) )
Enjoy!!!!





A szövegre tessék oda figyelni ;)

2009. augusztus 15., szombat

Ködös Albion!

Háh!

Mikor este fél nyolc körül kinéztünk az ablakon mi sem hittünk a szemünknek:




És nem, másfelé sem volt csúnya szürke az ég!!! :D

2009. augusztus 13., csütörtök

Fingers crossed

Na sziasztok! Tudom kicsit eltűntem, de jelentem élek és virulok, és most elárasztalak benneteket infómorzsákkal.

Az elmúlt másfél hét kemény munka kereséssel telt. Én sajnos nem voltam olyan szerencsés hogy rögtön munkát találjak, és hát a fejvadász cégek sem kecsegtettek semmi jóval. Kb 50-60 helyre küldtem el a CV-met de visszajelzés nem sok jött. Talán két fejvadász hívott vissza, de mindkettő azzal zárta a beszélgetést, hogy köszönjük majd értesítjük. Aztán volt az a hírhedt pénteki "interjú" amit őrült öltöny vadászat előzött meg. Hát a pénteki napot a következőképp tudnám összefoglalni: "Legalább van egy fasza öltönyöm" és tényleg fasza, majd teszek fel képet. Telefonban az interjú előtt azt mondták hogy szoftver fejlesztőt keresnek adatbázisos területre, tapasztalat nem szükséges, mert training-et biztosítanak. Hát az interjú azzal a kérdéssel kezdődött, hogy jogosult vagyok-e diákhitelre, mert a training az bizony cirka 6000 font. Na ezért tartott ez a beszélgetés 5 percig :)

Ezután úgy döntöttem stratégiát váltok. Ha az mail-ekre nem jön visszajelzés, akkor bepróbálkozok telefonon. De ezt a kör is rövidre sikerült. A hirdetések 90%-a pénzügyi területre keres fejlesztőt, viszont ilyen pozícióba csak akkor vesznek fel ha van pénzügyi területen szerzett tapasztalatod, az meg ugye nincs. Meg úgy egyébként sem vagyok én a pénzügyi szektorba való, pláne, hogy jó pár cégnél műszakokban kell dolgozni... azt hiszem, rövid időn belül megkattannék.

Na ez volt az a pont amikor azt mondtam magamban, hogy itt az ideje egy kicsit szélesebb területen keresgélni. Hugi ismerősei elláttak pár iroda címével, ahol napi munkákat lehet elvállalni, mosogató, kertész, pincér, londiner stb. Hát sok sikerrel itt sem jártam, a helyek szeptember végéig be vannak töltve.

Erre egy kicsit bemorcultam. Olyan nincs, hogy engem leráznak. Kinéztem pár IT ügynökséget, és elhatároztam, hogy személyesen keresem fel őket. Ezzel el is érkeztünk a tegnapi naphoz.

Az első helyen a recepciós kislány kétszer lepődött meg rajtam. Először mikor beléptem rövidnadrág+póló kombóban (mondanom sem kell mindenki öltönyben volt, de ugye a normális informatikus csak a legvégső esetben öltözik ki :) ) másodszor mikor közöltem vele, hogy nem, tényleg nincs megbeszélt időpontom senkivel. Szerencsémre kerítettek egy fejvadászt aki éppen ráért és hát elég kellemes kis beszélgetésben volt részem. Nagyon meg volt elégedve a referenciámmal (még egyszer köszönöm Tedi), és meg is mutatott egy lehetőséget, ami bár anyagilag nem vetekszik a pénzügyi állásokkal, de egy Angliában elég jó hírű cégről van szó (ötödik legjobb multi munkahely), és a feladat is elég jónak tűnik. De mielőtt lehetőséget kapnék egy interjúra a cégnél, ki kellett töltenem egy on-line tesztet. Mivel a srác megígértette velem, hogy még aznap kitöltöm, hiába voltam dög fáradt mire hazaértem, este 6-kor nekiálltam. A témakör SQL, Java, JavaScript. Maga a tesztelő rendszer nagyon tetszett, adaptívra van megcsinálva. Ha jó válaszokat adsz, a kérdések egyre nehezednek, és így magasabb pontszámot lehet elérni. Ha rosszul válaszolsz visszavesz a nehézségből. 54 kérdés megválaszolása 80 percig tartott, a maximális idő a tesztre majdnem 3 óra, bár ebből a szempontból nem voltam elég jó, elvileg 65 perctől számított volna nagyon jónak.

Hát a mai napom várakozással telt, mivel a srác megígérte, hogy az eredményemmel felhív. Hát egészen délután ötig kellett várnom, ami a lakásra elég jó hatással volt, egész nap takarítottam :). 5 körül jött egy mail, hogy gratulálok nagyon jól sikerült, holnap hívlak. Mellékelte a kiértékelő lapot is, és hát tényleg jól sikerült. 100-as skálán 95 pontot értem el. Úgyhogy most folytatódik a várakozás, remélem kapok lehetőséget interjúra. Közben megnéztem a cég weboldalát, nagyon szimpatikusnak tűnnek, és vonattal csak 25 perc a hely, szóval tényleg faja lenne.

Ha lesz munkám ígérem irok másról is ;) Na csocsi mindenkinek!

Ja, és ha olvassátok amiket írunk kérlek jelezzétek oldalt a rendszeres olvasóknál, hogy tudjuk van értelme a blognak ;)

2009. augusztus 11., kedd

Húzz innen Bözsi, itt van Queen Bee! :D

Ez most csak egy gyors iromány, hogy elmondjam: VAN MUNKÁM!!!! :D :D
Huu el sem hiszem! Tegnap már tudtam, csak nem akartam elhinni míg alá nem írtam a szerződést ma! Ugye csütörtökön kezdtem el állást keresni, szóval ha így nézzük, 3 munkanap alatt sikerült összehoznom ezt! Graham és Isti is azzal bíztattak, hogy nekem csak annyi szerencse kell, hogy az önéletrajzom elhitesse velük, hogy érdemes behívni, aztán már minden sima lesz! ÉS IGY IS TÖRTÉNT! Komolyan nem hittem el, mikor tegnap az első interjúm után 15perccel felhívtak, hogy akkor "szeretnénk felajánlani a pozíciót". Háháháháááááá, gyerekek, hatalmas az öröm! Most megyünk majd fehér ingeket, meg fekete harisnyákat venni, mert a trainee-k csak később kapnak egyenruhát. Jah, merthogy recepciós leszek!! Ojee, ojee, ojeeee :) Tényleg nagy az öröm és remélem Ti is örültök otthon velem! A hely pedig: http://www.grangehotels.com/Hotels-London/Grange-Holborn-Hotel/Grange-Holborn-Hotel.aspx
Kellemes nézegelődést és sok csók!

2009. augusztus 9., vasárnap

Late night with Bea ;)

Na sziasztok! :)
Bocsánat a késlekedésért, de beszippantott minket a város! :P
Elég sok mindent csináltunk az elmúlt pár napban és közben - a jelek szerint - hiába mondogattuk, hogy "Huuuuuuu, ezt majd este le kell írni a blogban'" :P Rendszerint mire haza értünk már olyan dög fáradtak voltunk, hogy blog íráshoz semmi erőnk nem volt. Meg egyébként is, nekem már herótom van a laptoptól, mert ha épp nem felfedező vagy bevásárló úton vagyunk, akkor ezerrel állást keresünk és azt bizony hosszú hosszú órákig.
Visszakanyarodnék a második naphoz, ami azt hiszem szerda. (Totál összefolynak a napok, idő érzékem meg egyáltalán nincs! Kicsit megkavarodtam amióta itt vagyunk!) Szerdán azt hiszem még takarítás folyt nagy erőkkel, mert bevetettük az új porszívót (nagyon olcsó és nagyon jó!!) meg bevásároltunk tisztító szereket és teljesen boldogok voltunk, hogy már moshatunk is :D Délután Ritával voltunk forrasztó páka küldetésen, amit sikeresen beszereztünk bár senki nem tudta mi az angolul :D Viszont frankón elmagyaráztuk és a boltos még az angolunkért is megdicsért! Hehe :) (Soldering iron - ha bárkinek szüksége lenne rá;) ) Este egyedül indultam útnak London Bridge-hez, mert Graham-mel volt találkozóm. A Királynő sétány (Queen's walk) egyik fantasztikusan hangulatos kis éttermébe ültünk be (Graham fizetett! :P ) ausztrál bort inni, meg humuszos kenyeret enni. Aki ismer, az tudja, hogy kb a mennyekben voltam :D Ráláttunk a kedvenc város részemre, Canary Wharf-ra is. Erről később :) Szóval nagyon szuper estém volt, sok megbeszélni valónk volt, rengeteg bíztató szót kaptam és hatalmasakat nevettünk :) Jaj, azt el ne felejtsem, hogy kellemes langyos este volt.... először és utoljára a héten :D
Mert csütörtökön bizony ránk nehezedtek a felhők. Mivel sok kedvünk nem volt kimenni, cirka 5-6 órát töltöttem állás kereséssel és 25 helyre küldtem el a CV-met! Első körben recepciós állásokra jelentkeztem. Este viszont már bennünk volt a mehetnék, elvégre is Londonban vagyunk, nem kéne a szobában ücsörögni folyamatosan!!! Szóval a rossz idő ellenére felkerekedtünk, hogy Istinek öltönyt nézzünk, mert másnap interjúja volt (most már elmondhatom, hogy 5 percig tartott, mert nem az volt aminek látszott). Amint kiléptünk a lakásból eleredt az eső, de gondoltuk ez nem lesz vészes, nem fordulunk vissza. Aha! Röpke fél órán belül Isten összes haragja ránk zúdult kb, hömpölygött az utcán a víz és beállt a forgalom :D :D Mondjuk a busz tetejéről teljesen vicces volt az egész :P Az Oxford Street-re mentünk amúgy, mert van ott ugye egy-két bolt :) Egy speckó bolt felé vettük az irányt ami pont az utca végén volt, de addig a busz nem bírt eljutni, mert senki nem mozdult semerre ebben a szakadó esőben. Szóval az utca közepe felé erőt vettünk magunkon és a menekülő emberek közé vetettük magunkat mi is, majd berohantunk az első boltba. Sok reményt nem fűztünk hozzá, mert nem olcsó a hely, de nem ázni és melegedni nagyon jó volt. Anyunak mondom, hogy a Burton bolt volt az, ahol még pár éve Karcsinak a sálat vettem. :) Szóval felmentünk az emeletre öltönyt nézni. És kb besza-behu élményünk volt!!! :D Rögtön odasomfordált hozzánk egy elegánsan öltözött arc, hogy miben segíthetne, mondtuk, hogy öltöny kellene, mire odavitt minket egy állványhoz, ránézett Istire, majd lekapott egy zakót, mondta, hogy próbálja fel. Isti felvette és így valami félelmetesen jól állt neki és a méretben sem volt hiba!!! Szóval a srác nem gyengén értette a dolgát! Majd két-három kar mozdulattal megmutogatta, hogy mi merre van még, adott egy nadrágot is, ami szintén első szóra király volt! Aztán megláttuk a címkét........ 100 font. így első blikkre sem drága, de persze lehet venni sokkal olcsóbbat is, viszont a meglepi csak ezután jött! Épp olyan akció volt, hogyha ezt az öltönyt megveszed INGYEN kapsz hozzá inget, cipőt és nyakkendőt is!!!!!!!!! Nem hittük el!!! :D Úgy kezdtünk ott fel alá rohangálni cuccok után mint 5 éves gyerek a VURSTLIban a kakasos nyalókájával! :D Szóval hibbbbátlan öltönyt és egyéb hozzávalókat szerváltunk serc-perc alatt! :D (Az öltönyről a képet majd Isti feltölti ha szeretné.) Ezek után már az sem érdekelt minket, hogy elég jól eláztunk hazafelé, hehe :)
Pénteken úgy voltunk vele, hogy folytatni kellene az izgalmakat ha már minden ilyen szépen és jól alakul. Szóval a délelőtti állás halászás után összeszedtük magunkat és bementünk a city-be. Találtunk egy ilyen lehetőséget, hogy ha a London Dungeonbe mész (az az irgalmatlanul sötét és ijesztő hely, ahol bemutatják, hogy kínozták és ölték le az embereket évszázadokkal ezelőtt! Egyébként vicces és baromi igényes is!) akkor vehetsz combo jegyet ami egyszerre 4 helyre szól! Mert alapból a Dungeon-be 33font, de a combo jegy 4 helyre csak 60!! Szóval eléggé megéri, úgyhogy vettünk combo-t és első körben bementünk a Dungeon-be. Aztán tettünk egy sétát a Tower Hill körül is :) Most épp Henry VIII kiállítás van, úgyhogy mindenképp vissza kell térnem oda! Hazafelé még megálltunk a Trafalgar téren, ahol éppen filmet forgattak és tele volt rajongó tinikkel a kordon környéke :D De minket jobban érdekelt a korgó gyomrunk, úgyhogy kerestünk egy olcsóbb helyet. Az egyik sarkon pedig bele is futottunk egy amerikai kis vacsorázó helyet idéző, nagyon kellemes kis helybe ahol irrrrgalmatlan nagyot ettünk :D Jelentem, összetalálkoztam életem első nagyon finom fish&chips-ével. Én köztudottan utálom, mert már párszor próbálkoztam de mindig borrrzalmasss volt! Ez viszont mennyei! Mondjuk valami fura dolog is történik velem, mert állandóan halat eszek! Nem kívánom a zsíros ételeket és max szalámi szinten bírok más fajta húst enni, amúgy csak hal! Én sem hiszem el, de nagyon jól érzem magam így :) Pláne, hogy itt nem is drága ugye. Egyébként, ha már kajánál tartunk, elmondanám, hogy egy késsel, 4 kiskanállal és két lapos tányérral gazdálkodunk :D Mit ne mondjak, ez a helyzet maximális találékonyságot követel tőlünk, de nem panaszkodhatunk, mert megoldunk mindent! :D Vettünk már levest is, amit a saját konzerv dobozában melegítünk meg, illetve van egy mérő kancsónk amiben remekül lehet salátákat mixelni :) Azért szeretnék már főzni is, úgyhogy nagyon várjuk Zsuzsi érkezését, mert ő hozza utánunk a lábas és az evőeszköz készletet. :) De tényleg nem panaszkodhatunk, mert abszolút remek kajákat készítünk így is!
No térjünk vissza az elmúlt napokra! Szombaton, az az tegnap, elmentünk Canary Wharf-ba. Szerettem volna megmutatni Istinek, hogy miről is áradozom és álmodozom én már napok óta. Annyit tudok elmondani így írásban, annak aki nem ismeri a helyet, hogy London egy olyan új negyedéről van szó, ahol a legmenőbb cégek hatalmas és dizájnos iroda házai vannak, illetve a szegénységtől igencsak távol álló emberek laknak! Hogy mást ne mondjak, sorompóval van lezárva a terület és minden autót és buszt megállítanak és leellenőriznek a rendőr bácsik! A hely maga annyira modern és annyira tiszta, hogy szóhoz sem lehet jutni. Engem legalábbis teljesen elbűvöl!!!! Nem kis helyről beszélünk, de mégis, mivel le van zárva, szökőkutas parkjaival és eszméletlenül zöld fűjével, csendes és relaxáló. A csatorna mentén kávézók sora várja az arra járókat és ha az ember nem néz fel, észre sem veszi, hogy vonatok futnak néha át a síneken, mert annyira csendesen siklanak azok is! Az egész hely maga a luxus és bizony nagyon elégedett lennék, ha egyszer ott lakhatnék :) Ahh......... Nade, még mielőtt teljesen elragadnak a gondolataim, mesélek tovább :) Este Ritussal mentünk társasági életet élni, mert már igencsak szükségünk volt arra, hogy ne csak egymás arcát lássuk! Átéltünk már egy-két feszkót és neszóljhozzám-ot nah :D Szóval tegnap este belecsöppentünk egy nagyobb magyar társaságba, akik 1 kivétellel mind veszprémiek és hattalmas arcok! Szóval megint nem csalódtam eme városka szülöttjeiben ;) Ettünk, ittunk, vígadtunk magyar módra! Közülük már mindenki megcsinálta a maga kis szerencséjét, úgyhogy van előttünk példa (bár az nem nagyon kell, mert a tervek és az elszántság simán elég:) ), és kaptunk jó adag bíztató szót illetve segítséget tőlük is. Na meg egy meghívást jövő hétvégére is, amit már most várok, mert tényleg jó arcnak tűnik mindenki. Istinek adtak telefonszámokat és holnap reggel megy a srácokkal ügynökségekhez is. Szóval be kell, hogy induljon a szekér hamarosan!
Háháá, el sem hiszem, hogy elértünk a mai naphoz. A mai nap az egyetlen a héten, hogy nem történt semmi extra. Ezért is tudok blogot írni! :)
Remélem elégedettek vagytok, és bocsánat a késlekedésért! Nemsokára újra jövünk! Puszi :)

2009. augusztus 4., kedd

Első nap

Na túléltük az első napot. Az éjszaka legfontosabb tapasztalata, hogy mindenképpen érdemes egy paplant beszerezni. Felmentünk egy Hugi által javasolt nem kicsit érdekes bolt honlapjára. Nem is igazán bolt, nem tudom hogyan nevezzem. A lényeg, hogy neten megrendeled a cuccot, vagy helyben kiválasztod a katalógusból, fizetsz és pár perc múlva jön is a raktárból kifele. Ha már ott jártunk szereztünk egy vasalót és egy porszívót is. Ja a paplan 13,5 tog-os szóval fázni ma már nem fogunk :) (akit érdekel itt megnézheti mi is az a tog :) )

Aztán kipakoltuk a maradék cuccunkat és nyakunkba vettük a várost. De csak óvatosan, mindkét irányba 4 buszmegállónyi távolságra merészkedtünk. Közben annyi cuccot vásároltunk, hogy háromszor jöttünk haza lepakolni.

Most éppen a jól megérdemelt vacsora utáni jól megérdemelt pihenésünket töltjük. De még előtte kaptok egy képet a vacsoráról:



2009. augusztus 3., hétfő

Ááááááááááááááááááááááááá

MEGÉRKEZTÜNK!!!!! :)

Hirtelenjében nem is tudok mást írni, csak, hogy szerencsésen megérkeztünk, bő fél órával hamarabb mint tervezett. De ezt én egyáltalán nem bánom, hehe :) Sima volt az út, a metro befelé jó egy órás, az utca csodálatos, a lakás nagyon barátságos, a főbérlőink pedig egy idős lengyel házaspár, akik kedvesek!! Durván éhesek voltunk mire lepakolhattunk, úgyhogy be is támadtuk a take away barbeque-s helyet és 3 fontért telezabáltuk magunkat jó zsíros falatokkal :D De lecsekkoltuk a sarki boltot is, ami tele van görög ételekhez hozzávalóval, úgyhogy vettem is egy zacskó olivabogyót és hazafelé előételnek azt tömtem :D Egyébként azt hiszem elmondhatom, hogy a main street-en van minden ami csak kellhet, gyógyszertártól a dekor bolton át az ezer féle nép kajájáig tényleg minden!! Szóval arany élet lesz ez azt hiszem, már csak pénz kell hozzá!! :)
Most ennyit, majd see you later :)

2009. augusztus 2., vasárnap

Túl az első akadályon

PINK

Hogy mi a legrosszabb a pakolásban? Az, hogy biztos nem fér be minden amit vinni szeretnél. Természetesen így jártunk mi is...
Nosza rajta, fel a
BA weboldalára mennyiért lehet extra súllyal terhelni a gépet. Először nagyon meglepődtem, mert nincs olyan, hogy túlsúly. Ami 23 kiló felett van, az marad. Viszont egész barátságos áron lehet további 23 kilós csomagot feladni. Kezdődik a küldetés, szerezzünk bőröndöt.

Hosszas keresgélés után a
Plazában kötöttem ki, ahol ráakadtam arra a bőröndre ami majdnem olyan mint Bee álmainak bőröndje. Ne haragudjatok, de látnotok KELL!

Igen, roppant
heterónak éreztem magam, ahogy végigslattyogtam ezzel a csodával a Balaton Plazán. :)

De persze az akadályok csak most kezdődtek... meg kellene rendelni a
BA-tól a plusz csomag szállítást. Azt már megszoktam, hogy a honlapok pont akkor nem működnek amikor leginkább kéne... 2 óra hiba üzenet bámulás után eljutottam odáig, hogy fizethetek. Meglepődve érzékeltem a "tranzakció elutasítva" üzenetet. Bank felhív, mi is lehet a probléma. Ügyfélszolga barátságosan közli, hogy elértem a napi 3 vásárlást, de megnöveli, és már fizethetek is. Mondom, helyes, akkor legyen 4. Kicsit akadékoskodásnak érzetem, mikor közölte, hogy akkor ma már csak egyet vásárolhatok. Megnyugtattam, hogy elég lesz, és letettem a telefont.

Újabb harc a
BA honlapjával és már fizethetek is, viszont a várt eredmény elmaradt, a tranzakció ismét elutasítva. De valami változott, most két visszaigazoló SMS is jött a bankomtól, egy sikeres vásárlásról meg egy sikertelenről. Fogalmam sincs miért terhelte meg a BA kétszer a számlámat, de a lényeg, hogy újra elértem a vásárlási limitet... Telefon az ügyfélszolgának, sors fintora, hogy ugyan azt a kolegát sikerült kifognom (vagy csak ő volt benn vasárnap délután?) aki nem leplezett NUM vigyor kíséretében megkérdezte, hogy akkor mennyire is emeljük azt a limitet...

De a lényeg, hogy a küldetés sikerült holnap tényleg úgy nézhetek majd ki mint egy
málhás szamár.

Mi is ez?

Biztos nem ez lesz az első többszerzős blog a világon, nem akarjuk feltalálni a spanyol viaszt, de mivel az első hetekben/hónapokban ugyanazokat az eseményeket éljük meg talán érdekes lesz nektek is kedves olvasók, ha ezeket mindkettőnk szemszögéből megismerhetitek.

Most robogok is tovább pakolni, holnap ilyenkor már a leszálláshoz fogunk készülődni, kevesebb mint 24 órám van itthon hagyni valamit. Hamarosan újra jelentkezünk.

2009. augusztus 1., szombat

2 days

Yaaaaayyy!

Hát ez a pillanat is eljött. Nyugodtan hátradőlve nézek ki a fejemből és próbálom összehozni életem első blog bejegyzését. Már csak két nap van hátra és az iszonyat fárasztó egy hetes pakolás után már csak az köti le a gondolataimat, hogy az elmúlt egy hét negatív történései és a tegnapi esti szerencsétlenül járt pizzás fiú esete mind nem azt jelentik, hogy a világ vége jön el mindjárt, hanem arra emlékeztetnek, hogy örüljek, hogy velem tulképp minden rendben van!! :)
Persze a holnapi családjárást és a reptéri feszkót még túl kell élni, de utána édes lesz a pihenés! Meg a Cadbury csoki is a BA gépen, hehe :)

Hétfőn 13:30tól tessék keresztbe helyezni ujjacskáitokat cirka 2 óra 40percre ha még szeretnétek blogot olvasni!

Teeenksz :) Bye for now!